A civilizált országokban az érelmeszesedés korunk népbetegsége. Ennek egyik leggyakoribb kiváltó tényezője a magas koleszterinszint, melyet az örökletes tulajdonságok mellett befolyásol a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a mértéktelen alkoholfogyasztás, valamint a környezetünkből érkező stresszhatás.

Az érelmeszesedés kiváltói

A vér koleszterinszintjének ellenőrzésében és rejtőzködő érelmeszesedéses folyamat felismerésében fontos a rendszeres laborvizsgálat.

A „rossz eredmény” Magas LDL-koleszterin – ami azért káros, mert az artériák falában lerakódik, és így azok szűkületét, később elzáródását okozhatja. A triglicerid emelkedett értéke áttételesen szintén hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához.

A „jó eredmény” Magas HDL-koleszterin - mert a felesleges koleszterint kivonja a vérből, illetve az erek falából, és visszaszállítja a májba, ahol lebontódik és epesavak képződnek belőle.

A legsúlyosabb érelzáródás legtöbbször heveny, életveszélyes betegség formájában jelentkezik a különböző szervekben (szívinfarktus, agyérkatasztrófa, a láb érszűkülete)

A kezelésben az életmód teljes átalakítására van szükség, melynek 3 alapvető összzetevője a „érbarát” étrend, a rendszeres mozgás és a dohányzás elhagyása.

 

Az „érbarát” étrend

Az „érbarát” étrend alapját a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonatermékek fogyasztása adja. A zsírszegénység mellett gondot kell fordítani a felhasznált zsiradékok minőségére is.

Ennek megvalósításához az étrendnek hetente kétszer tengeri halat (makréla, lazac, hering, szardínia), a salátákhoz hidegen sajtolt növényi olajat (lenmag, tökmag, szója, olíva), az ételkészítéshez pedig egyéb étolajat (repce, napraforgó, Floriol Trio vagy Duo) érdemes felhasználni.

A diétás rostok hozzájárulnak a vérzsírszint csökkentéséhez, ezért jó hatású a szója és egyéb hüvelyesek, valamint a zabpehely, zabkorpa étrendbe iktatása.