Tanácsok a fenntartható életmódhoz

Magyarországon éventemintegy 1,8millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, melynek jelentős része elkerülhető lenne. Ennek körülbelül egyharmada a háztartásokban termelődik, így az élelmiszerlánc minden szereplőjének, így a fogyasztóknak is közös felelőssége, hogy részt vegyenek az élelmiszer-pazarlás mérsékléséért folytatott küzdelemben. Akidobott étel nemcsak anyagi veszteséget jelent a családok számára, de komoly környezetterheléssel is jár. A termékek előállítása, szállítása ésmegsemmisítése ugyanis rengeteg energiát igényel, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását és gyorsítja a globális felmelegedést. Hogyan menthetők meg az élelmiszerek? Vásárlás előtt mindig írjunk bevásárlólistát, és tényleg csak a szükséges élelmiszereket vegyük meg. Figyeljük a termékek fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejét, és mindig a rövidebb szavatosságú terméket fogyasszuk el vagy használjuk fel először. Melyik élelmiszer- hulladék küszöbölhető ki, és melyik nem? Egyes növényi vagy állati részek (tojáshéj, magok, csontok stb.) emberi fogyasztásra alkal- matlanok, ezért óhatatlanul is szemétként végzik. A legtöbb élelmiszer-hulladék létrejötte azonban helyes tárolással vagy a lejárati idő észben tartásával megelőzhető lenne. Egy 2018-ban készített felmérésben tesztelték, hogy a vásárlók vajon képesek-e érzékszervileg megkülönböztetni egymástól a közeli és távoli fogyaszthatósági idővel rendelkező élelmiszereket. A teszt eredményei szerint a kóstolásban résztvevők nagy része nem érzett jelentős különbséget a két azonos – csak lejárati idejükben különböző – termék között. A teszt tanulsága, hogy sokat tehetünk a hulladékmennyiség csökkentéséért azzal, ha a közelebbi lejáratú termékeket vásároljuk meg. Magyarországon a felmérés a SPAR közreműködésével valósult meg. Az elkerülhető élelmiszer-hulladék legnagyobb részét a kész ételekből megmaradt ételmaradék teszi k i, ezt követik a különböző sütőipari termékek. A Nébih kutatása szerint tudatos fogyasztói magatartással az élelmiszer-hulladékok 48,7 százalékának létre semkellene jönnie. Ez éves szinten 33,14 kilogramm egy főre vetítve.** Komposztálás Adományozás A kereskedelmi láncoknak és élelmiszergyártóknak számos lehetőségük van arra, hogy amegmaradt élelmiszereket élelmiszerosztásra szakosodott szervezeteknek ajánlják fel. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerek hulladékká válnak. Ilyenkor környe- zetbarát megoldásként jöhet szóba a komposztálás, melynek során a mikro- és makro- organizmusok lebontják az elkülönítetten gyűjtött szerves hulladékot. A komposztálás végterméke a komposzt, amely növények számára értékes tápanyagokat tartalmaz. A minőségmegőrzési idő (vagy angolul Best before -jelölés) olyan termékeken szerepel, melyeket a jelzett időponton túl sem kockáza- tos elfogyasztani. Az ilyen jelöléssel ellátott tartós élelmiszerek a lejárati időt követően is fogyaszthatók , ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tároljuk őket. Ezek jellemzően csokoládék, levesporok, üveges szószok vagy a reggelizőpelyhek. A fogyaszthatósági idő (vagy angolul Use by -felirat) viszont azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszert meddig szabad elfogyasztani, tehát ezen az időponton túl a nemkívánatos mikrobio- lógiai változások miatt már káros lehet az egészségre, még akkor is, ha betartottuk a meghatározott tárolási előírásokat. Ilyen jelöléssel találkozhatunk például a gyorsan romló élelmiszerek, mint a tejtermékek (sava- nyodás, túrósodás), pékáruk és cukrászati készítmények (nyúlósodás, penészesedés, erjedés) vagy friss húsáruk (kellemetlen szag, nyálkásodás, előcsomagolt termék esetében látványos gázképződés) csomagolásán. ÉLELMISZER-PAZARLÁS A világon évente nagyjából 4,4milliárd tonna szén-dioxiddal egyenértékű káros gáz keletkezik az élelmiszer-hulladékok lebomlásának következményeként. Egy népszerű hasonlattal élve: amennyiben az élelmiszer-hulladék ország lenne, ezzel a mennyiséggel Kína és az USAmögött a harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó lenne a világon.* *Forrás: http://www.fao.org/3/a-bb144e.pdf **Forrás:https://portal.nebih.gov.hu/-/maradek-nelkul-program-kutatasi-eredmenyek-osszefoglalasa Konyhai szer- ves hulladék gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj (össze- törve), kávézacc, teafilter tartalma (maga a filter nem), elszáradt virág Kerti zöldhulladék lehullottgyümölcs és zöldség, ágak, gallyak, lomb, fűnyesedék, kerti gaz Egyéb növényi hulladék kis mennyi- ségben kezeletlen fa aprítva, papír Főtt ételmaradék Állagamiatt másképpbomlik, rothadástokozhat. Kenyér Hús, csont Olaj, zsírmaradék Más nem lebomló anyagok Mi mehet a komposztba? Mi nemmehet a komposztba? ›› A komposztálásról további hasznos információt a komposztalj.hu oldalon találhatsz. 6 – 7