Tanácsok a fenntartható életmódhoz

A VESZÉLYES HULLADÉK IS LEHET ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ Elemek Fénycsövek Elektronikai hulladék Az akkumulátorok és elemek jelentős mennyiségű nehézfémet és mérgező anyagot tartalmaznak, ezért környezeti szempontból is létkérdés, hogy ne a termőtalajban vagy a talajvízben végezzék. Újrahasznosításuk költséges folyamat, de bizonyos esetekben a nyersanyagok akár 90 százaléka is visszanyerhető. A nem tölthető energiaforrások esetében (amilyen a hétköznapi elem is) ez az arány 50–60 százalék. Feldolgozáskor első lépésként az elemeket oxigénelvonás mellett felhevítik. A visszahű- tés során a fémek kicsapódnak, ezeket szétválasztás után az ipar újra tudja hasznosítani. Igaz, hogy a szemétszállítók végül úgyis összeöntik a gondosan szétválogatott hulladékot is? Mit tegyek a lebomlónak nevezett csomagolásokkal? Miért nem készülnek minden esetben újrahasznosítható anyagból a műanyag csomagolások? Mi a helyzet a többfajta anyagból készült felvágot- tas- és sajtostálcákkal? Mit adhatunk le a hulladékudvarban? A szelektív hulladékgyűjtéssel szemben talán ez a leggyakoribb kifogás. A hulladékszállítók azonban NEM öntik össze a szelektíven gyűjtött hulladékot; nem ér- dekük, hiszen bevételük az újrafeldolgozható anyagokból származik. A legtöbb helyen különrekeszű kukásautóval szállítják el a hulladékokat. Ahol nincs erre lehetőség, ott zsákokba gyűjtik a különböző anyagú hulladékokat, és minden esetben utóválogatják. A biológiailag lebomlónak nevezett műanyag csomagolások csak a megfelelő környe- zeti feltételek mellett (hőmérséklet, nedvesség stb.) képesek átalakulni szén-dioxiddá, vízzé, szerves anyaggá. Ilyen körülmények házi komposztálóban nem állnak rendelke- zésre, így csak ipari körülmények között lehetséges ezen anyagok lebontása. Ugyanak- kor nem helyes a műanyag szelektív hulladék közé dobni ezeket az anyagokat, mivel a biológiailag lebomlóműanyagok lakossági gyűjtése és hasznosítása hazánkban jelenleg nemmegoldott. Léteznek oxidatív úton „lebomló” (oxo-degradábilis) műanyagok is, amik valójában csak apró darabokra, mikroszemcsékre esnek szét oxigén jelenlétében bizonyos idő alatt. Ezek forgalomba hozatala az EU-ban 2021-től tilos. Jelenleg tehát a bioműanyagok nem tekinthetők valós alternatívának, így összefoglalva az a legjobb, ha nemhasználjuk őket. Erről bővebben a humusz.hu oldalon olvashatsz. Az anyagok újrahasznosíthatóságamindig összefügg a gazdasági, a technológiai és az infrastrukturális háttérrel. Az Európai Unió 2021 nyarától betiltja bizonyos egyszer hasz- nálatos műanyagok forgalmazását, elsősorban azokét, melyek helyettesítéséremár létezik bevált gyakorlat (például fülpiszkálók, szívószálak, léggömbtartó pálcikák, műanyag evőeszközök és tányérok). A tiltás célja, hogy a gyártókat és a kereskedőket is kellőképpen motiválja a körforgásos gazdaság alapjainak és feltételeinekmegteremtésére. Sajnos sokszor ezekről az anyagokról nem lehet pontosan tudni, hogy milyen műanyag- ból készülnek, így feldolgozásuk semmegoldott. Ha bizonytalanok vagyunk benne, hogy újrahasznosíthatók-e, helyezzük őket a szelektív gyűjtőbe, legrosszabb esetben utóválogatás során kiválogatják őket. A hulladékudvarokban nagyobb mennyiségű műanyag, papír, fém és üveg leadására van lehetőség. Ide szállíthatjuk a veszélyes, illetve speciális kezelést igénylő hulladéko- kat: elektromos kis- és nagygépeket, használt sütőolajat, fénycsöveket és világítóteste- ket, szárazelemeket és kisakkumulátorokat. Indulás előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott hulladékudvarban pontosan mi adható le, mert ez időszakonként változha t.* *Bővebb információ: fkf.hu A fényforrások újrahasznosítása jóval egyszerűbb folyamat, a termékek higanytartalma miatt azonban fokozott körültekintést igényel. Itt első lépésben a fémről és a műanyag- ról távolítják el az üveges részeket, majd bedarálják a különválasztott frakciókat. A lámpahulladék újrahasznosítása során 80–90 százalék üveg, 7–14 százalék fém és műanyag, és kevesebb mint 0,1 százalék higany keletkezik, ezeket a fémkohászattól kezdve az üveggyártásig számos helyen újra tudják hasznosítani. Listánkból az elektronikai hulladék bizonyul a leginkább problémásnak: majdnem minden esetben tartalmaz valamilyen egészségre és környezetre súlyosan káros anyagot, ólmot, kadmiumot vagy éppen brómot. Az elektronikai hulladék a világ összes veszélyes hulladékának 70 százalékát teszi ki, és sajnos többnyire hulladéklerakókban vagy szemétégetőkben végzi. A felsorolt okok miatt különösen fontos, hogy a már nem használt elektronikai eszközeink eljussanak azokra a helyekre, ahol szakszerűen ártal- matlanítják őket – így ráadásul egyes részeik akár újrahasznosíthatóvá is válnak. A papír vagyműanyag újrahasznosításának kérdése jobban él a köztudatban, mint a veszélyes hulladékok ügye – annak ellenére, hogy az egészségre és környezetre ártalmas anyagokmiatt utóbbinál kiemelten fontos az elhelyezés, ráadásul bizonyos terméktípusok ugyanolyan könnyen újrahasznosíthatók, mint az üveg! Amit tehetünk Keressük a gyűjtőpontokat nagyobb áruházaknál, oktatási intézményekben, önkormányzatoknál. Ha nem találunk a közelben gyűjtőpontot, kérjünk segítséget az igényléshez. A gyűjtőpontokon túl az éves lomtalanításkor és a hulladékudvarokban is tudunk veszélyes hulladékot leadni. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 18 – 19